PHILIP STOCHMANN - HAL�L

B�ty�mnak, Mike-nak.

  Nem! Nem! - kiab�ltam volna, de hang nem j�tt ki a torkomon. Tal�n s�rtam is. Nem tudom.
  F�ltem. F�ltem att�l, ami oda�t v�r r�m. �s f�ltem a hangt�l, ami sz�l�tott. Nem l�ttam semmit, �s nem tudtam hol vagyok. Fogalmam sem volt, milyen nyelven sz�l�t a hang, de �reztem, hogy mag�hoz h�v.
  Hirtelen erõs f�ny vak�tott el. Borzalmasan hideg lett. Egy alagutat l�ttam meg magam elõtt. Egy f�nyes alagutat, mely h�zott mag�ba. Szinte elbûv�lt ez a misztikus csoda, hiszen m�g�ttem csak s�t�ts�g t�tongott, �s bizonytalan voltam.
  De most m�r tudni akartam. �s ez az apr� k�v�ncsis�g elegendõ volt ahhoz, hogy valamif�le erõ a f�ny fel� tasz�tson. M�g mindig erõs remeg�s j�rt �t, de m�r nem volt vissza�t.
  Ahogy egyre jobban k�zeledtem c�lom fel�, karok fon�dtak k�r�m �s a m�sik vil�gba r�ntottak magukkal.
  Valaki a fenekemre csapott. �n fels�rtam.
  - Gratul�lok, fiuk sz�letett! - hallottam a sz�l�sz hangj�t, �s egy m�sikat, egy s�r� hangot, az any�m�t.
  T�bbre nem eml�kszem.