Drakula vagyok; legyen dvzlve hzamban, Mr. Harker!" Ezekkel a szavakkal mutatkozik be Bram Stoker klasszikus trtnetben a grf Jonathan Harkernek, az egyik fhsnek. A regnyirodalom egyik leghresebb bemutatkozst nemcsak az olvask fjjk b vszzada - 1897-es angliai megjelense ta a Drakul-t nem gyzik jranyomni -, de sznpadi s filmsznszek is tucatszm. Lehetetlen gy olvasni a semmi jt nem gr invitlst, hogy ne lssuk kzben Lugosi Blt, Christopher Lee-t vagy Gary Oldmant, vagy ne halljuk gondolatban egy slyos vrkapu nyikorgst. Drakula, aki beinvitl, rgtn felismerhet vkony sasorrrl, "fennhjzn bls" homlokrl, fleg pedig "sajtsgosan hegyes" fogairl, amik "killtak az ajkak kzl, amelyeknek feltn pirossga ily lemedett korhoz kpest megdbbent letert mutatott". Ekkor mg nem tudja szegny Harker, hogy hzigazdja nem szimpla baljs mgns, hanem igazbl egy ngyszz ves vmpr." Harker, a fiatal angol gyvd azrt utazik a Krptok kz, a htborzongat vrkastlyba, hogy nylbe sse Drakula London melletti ingatlanvsrlst. Nem is sejti, mifle szrnysget szabadt ezzel a vilgra: a vmpr grf ebben a nyugati metropolisban akar jabb ldozatokat szedni, jabb "lhalott" segttrsakat toborozni. Mikzben Harker a romos vrban senyvedve tervezi remnytelennek tn meneklst, Drakula ksrtethajja mris Anglia fel kzeleg, ahol kt rtatlan fiatal n kszl a boldog hzasletre. Az egyik ppen Mina, Harker menyasszonya... Bartaiknak, egy ifj angol s egy ids holland orvosdoktornak, egy angol fnemesnek s egy amerikai kalandornak minden btorsgukra s lelemnyessgkre szksgk lesz, hogy elhrthassk ezt a pokoli tmadst. A vilghr regnybl, amely korszer fordtsban, teljes terjedelmben most jelenik meg elszr magyarul, szmos filmvltozat kszlt, utoljra Francis Ford Coppola rendezsben, Gary Oldmannel, Winona Ryderrel, Anthony Hopkinsszal s Keanu Reevesszel a fszerepekben. Bram Stoker (1847-1912) Dublinban szletett, az egyetem elvgzse utn huszonht ven t a hres sznsz, Henry Irving titkraknt s turnszervezjeknt dolgozott, s kzben olyan nagysgokkal kttt ismeretsget, mint Bernard Shaw, Conan Doyle s Walt Whitman. Drakulrl a mi Vmbry rminunktl hallott elszr, majd htvi kutats s elkszlet utn, 1897-ben publiklta a vilgirodalom mig legismertebb s legizgalmasabb vmprregnyt. Bram Stoker a maga regnynek risi sikertrtnett azonban mr nem rte meg, 1912-ben vgelgyenglsben (ms forrsok szerint szifiliszben) hunyt el Londonban.

Bram Stoker a Drakula knyv
|