D r a k u l a   g r � f

        "Mindannyiunk k�pzelet�ben Drakula eleg�ns, frakkos �r, akinek hideg k�zfog�sa, el�ugr� szemfogai, par�zsl� szemei borzong�st keltenek nemcsak a Drakula-reg�nyek - �s filmek szerepl�iben, hanem benn�nk, olvas�kban �s n�z�kben egyar�nt. Ezt a Drakul�t egy �r reg�ny�r�, Bram Stoker teremtette k�zel sz�z �vvel ezel�tt. A Drakula c�m� reg�ny csek�ly irodalmi �rt�ke ellen�re is a "pszichol�giai horror" egyik jelent�s alapm�ve lett. Stoker v�mp�r-Drakul�ja m�g�tt neves t�rt�nelmi szem�lyis�g �ll, aki a XV. sz�zad m�sodik fel�ben, Havasalf�ld�n uralkodott, s m�r �let�ben eur�pai h�rn�vre tett szert kegyetlen tetteivel �s t�r�kellenes harc�val. �gy h�t Stoker reg�nye igen bonyolult t�rt�nelmi �s n�prajzi hagyom�nyokon alapul, hiszen a v�mp�rhit is t�bb sz�z �ves kelet-eur�pai hagyom�nyra vezethet� vissza.

        A Drakula-t�rt�neteknek sz�mos magyar vonatkoz�sa is van. Maga a Drakula n�v eredete Luxemburgi Zsigmond kor�ba ny�lik vissza. Drakula apja, a havasalf�ldi uralkod� csal�d sarja, Vlad, tagja lesz a S�rk�nyos T�rsas�gnak, s felveszi a Vlad Drakula ("draco", mint s�rk�nyos, illetve "drakula" mint rom�nul a d�mon) nevet, mely �tsz�ll fi�ra is. A fiatal Drakul�t Hunyadi J�nos veszi v�delme al�, s � maga seg�ti tr�nra. K�s�bb M�ty�s kir�ly p�rtfogoltja eg�szen 1462-ig, amikor a magyar kir�ly elfogatja �s tizenk�t �ves budai �s visegr�di fogs�gra �t�li. Ezut�n ism�t Havasalf�ld tr�nj�n tal�ljuk, majd n�h�ny h�nap m�lva ellens�gei meggyilkolj�k. Kegyetlens�geir�l m�r a XV. sz�zad m�sodik fel�ben a nagy n�met keresked�v�rosokban, N�rnbergben, L�beckben, Bambergben, Ausburgban, Lipcs�ben 6-8 oldalas bros�r�k, azaz �js�glapok jelennek meg. P�ld�ul a l�becki kiad�s egyetlen p�ld�ny�t az Orsz�gos Sz�chenyi K�nyvt�rban �rzik.(...)"

Sz. Farkas Jen�: Drakula vajda hist�ri�ja, Budapest, 1989
(r�szlet: 7-8. oldal