Nosferatu (Nosferatu, eine symphonie des grauens) fekete-feh�r, n�met n�mafilm. 1922

Minden id�k egyik leghat�sosabb n�mafilmj�t Bram Stoker Drakul�ja ihlette. A nagyr�szt lev�l form�ban �r�dott reg�ny kev�s p�rbesz�det �s sok le�r�st tartalmaz, ami a k�pi t�rt�netmes�l�sre �p�l� n�mafilm sz�m�ra t�k�letes. Az expresszionista gyakorlatt�l elt�r�en Murnau nagyr�szt eredeti helysz�neken forgatott.

T�rt�nete:

A Nosferatu kiemelkedik a sok Drakula-film sor�b�l. Murnau egy sok sz�z �ves legend�t, a K�rp�tok v�rsz�v� v�mp�rj�nak, Dracula gr�fnak a t�rt�net�t mes�li el, mint�kat adva a filmt�rt�net sz�mos k�s�bbi v�mp�rfilmj�nek �br�zol�si megold�saikhoz. Max Schreck vad�llatias egyszer�s�ggel j�tssza a v�mp�rt. �szt�n�sen vonzza a v�r l�tv�nya. Hutter a K�rp�tok b�rcei k�z�tt rejt�z� mag�nyos kast�lyba utazik, hogy seg�tsen a k�l�n�s f�rfinak elint�zni bizonyos jogi �gyeket. Orlok nev�nek puszta eml�t�s�re ijedten hallgatnak el a falubeliek. Hutter balsejtelmei csak n�nek, mikor �szreveszi, hogy az �rte k�ld�tt kocsinak nincs hajt�ja. Orlok l�tv�nya nem igaz�n megnyugtat�, a gr�f id�nk�nt furcsa dolgokat m�vel, s ilyenkor bez�rja vend�g�t a toronyba. Hutter f�lti az �let�t, ez�rt megsz�kik �s visszat�r Br�m�ba. Orlok k�veti a f�rfit, mivel annak �rtatlan feles�g�re, Ellenre feni a fog�t. "Gy�ny�r� nyaka van a feles�g�nek" – jegyzi meg Hutternek, mikor az k�pet mutat r�la a gr�fnak. Ellen r��bred, hogy f�rj�nek ir�nta �rzett szerelme mentette meg a v�mp�r karmaib�l.

A Nosferatuban Murnau megalkotta a filmm�v�szet m�ig is maradand� k�psorait: Orlok f�lelmetes �rny�k�t, amint Hutter nyom�ban oson, a gr�f merev b�bk�nt kiemelked� test�t a kopors�b�l, �s a gr�fot, amint a napf�ny fogs�g�ban hal�ltus�j�t v�vja, miel�tt a semmibe foszlana.

         V�mp�r a Nosferatu c. filmben (1922)

Lugosi B�la f�le drakula film

Sz�mos t�vhit kering Magyarorsz�gon Lugosi B�la szem�lye k�r�l. Mindj�rt az els� klis�, hogy csup�n egy gyenge sz�n�sz volt, aki n�h�ny �cska hollywoodi horrorfilmben j�tszott. Az ilyen �ll�t�s gy�kere a sz�n�sz p�ly�j�ra vonatkoz� mindennem� ismeret �s a filmt�rt�netben val� j�rtass�g tot�lis hi�ny�nak �sszead�d�sa. T�ny, hogy itthon igen kicsiny sz�m� filmje ker�lt a mozi- �s telev�zi�n�z�k el�, �m ez nem vethet �rny�kot arra a m�sik t�nyre, hogy Lugosi B�la t�bb mint sz�zh�sz filmben �llt a kamer�k el�, ezek t�lnyom� r�sz�ben f�szerepet alak�tva. M�r itthon is a n�mafilm kedvelt arcai k�z� tartozott, k�t �v alatt tizenk�t magyar filmben forgatott, melyek egyt�l egyig arra a sorsra jutottak, amire az 1901 �s 1930 k�z�tt k�sz�lt mozik megk�zel�t�leg kilencven�t sz�zal�ka: elpusztultak vagy nyomtalanul elt�ntek. K�t filmj�b�l ker�ltek el� t�red�kek, a Casanov�b�l – ebben Lugosi nem l�that� – �s a K�zdelem a l�t�rt c�m�b�l, aminek fennmaradt kock�in �ppen kirabol egy falusi postahivatalt. N�metorsz�gban filmdr�m�kban, s�t, westernekben, m�ig lankadatlan siker� indi�n-t�rt�netekben t�nt fel, �letre keltve p�ld�ul Chingachgookot is. K�s�bbi munk�in�l a horror m�faj�nak saj�toss�gaib�l – vagy ink�bb e saj�toss�gok korcsosul�s�b�l – ad�dik, hogy a filmek t�bbs�g�kben maguk is amolyan mut�ci�k, egyszer�en rosszak, semmilyen �rtelemben nem �rik el azt a sz�nvonalat, amit az eg�szs�ges eszt�tikai �s gondolati k�v�nalmakkal meg�ldott n�z� m�g v�gig b�r �lni. �m itt sem lehet figyelmen k�v�l hagyni, hogy Lugosi nemcsak a horror selejtj�hez adta nev�t, hanem a m�faj legmagasabb m�v�szi ig�nnyel kompon�lt remekeinek is szt�rja volt. Olyan alkot�soknak, amelyek kateg�ri�jukban m�ig meghaladatlanok! Mert A Morgue utcai gyilkoss�gok vagy a korszak m�sik horrorikonj�val, Boris Karloffal forgatott Fekete p�ntek, A holl�, A fekete macska, A l�thatatlan sug�r c�m� filmek igazi m�alkot�sok. A Drakula kapcs�n oly gyakran emlegetett l�legzetel�ll�t� atmoszf�r�t val�j�ban ezek viszik t�k�lyre. Brav�ros vil�g�t�si technik�juk, mesteri d�szleteik, profi maszkjaik, festm�nyt id�z� k�peik, a mindennek id�t hagy�, kom�tos lass�s�guk m�g teatralit�suk �s helyenk�nti naivit�suk dac�ra is val�di nyal�nks�gg� avatj�k a harmincas �vek klasszikusait.z az id�szak volt az Universal r�mfilmjeinek aranykora, ennek term�kei a fentebb eml�tettek, �s ezt a korszakot nyitotta meg 1931-ben a cirkuszi el�ad�b�l rendez�v� avanzs�lt Tod Browning filmje, a Drakula – amelyet Valentin-napon mutattak be, �s amely v�get nem �r� �tj�ra ind�totta a horror egyik legkedveltebb alfaj�t, a v�mp�rfilmet. M�ra t�bb mint m�sf�l sz�z alkot�s foglalkozik a kegyetlen transsylv�niai gr�f v�rfagyaszt� m�tosz�val, de a d�mpingb�l csup�n n�h�ny �rdemel figyelmet. K�l�n�sen a Terence Fisher rendezte angol v�ltozat, Christopher Lee Lugosin�l j�val k�ny�rtelenebb Drakul�j�val, �s a Werner Herzog �lmodta Nosferatu, az �jszaka v�mp�rja Klaus Kinski tolm�csol�s�ban. Herzogn�l a v�mp�r nem egyszer�en a borzalom megtestes�l�se, hanem �tokverte l�ny is, aki szenved mag�nyoss�g�t�l, �s a kor hangulat�hoz ill�n pusztul�sa ut�n is tov�bb �l. Francis Ford Coppola pedig komoly szt�rpar�d� seg�ts�g�vel h�vta �letre 1992-ben a legend�t – b�r itt els�sorban nem Gary Oldman�, ha nem a tr�kk�k� �s a sodr� esem�nyek� a f�szerep.

A Bram Stoker 1897-es t�rt�net�t feldolgoz� Drakul�nak is van term�szetesen n�mafilmes el�zm�nye, m�ghozz� a Murnau jegyezte Nosferatu, 1922-b�l, mik�nt Browning sem el�sz�r k�s�rletezik 1931-ben a v�mp�rfilmmel, n�h�ny �vvel kor�bban forgatja kedvenc horrorsz�n�sz�vel, Lon Chaneyvel a London �jf�l ut�nt. Ebb�l egyenesen k�vetkezne, hogy a Drakul�t is Chaney j�tssza, �m � 1930-ban meghal, �gy Browningnak �j h�s ut�n kell n�znie. Az �j h�s pedig m�r nagyon ki van �heztetve a sikerre.

           Lugosid B�la a Dracula c�m� filmben

BORIS KARLOFF FRANKENSTEIN DOKTOR SZ�RNYEK�NT